Elgondolkodtatok már azon mennyivel kevesebb lenne a világ, az időseket, betegeket, árvákat segítő és felkaroló szociális munkások nélkül?
Ha magunkba nézünk, akkor azt kell mondjuk, sokunk válasza a NEM lenne.
Nem gondolkodunk el azon milyen fontos társadalmi szereplők a szociális munkások, akikre a világválság miatt most különösen szüksége van az emberiségnek, azon belül is a légkiszolgáltatóbbaknak, az elnyomottaknak, az éhezőknek, a betegeknek.
A szociális munka társadalmi elismertsége hasonlóan az állatvédeleméhez, sehol sincsen, nem tartozik a népszerű életpályamodellek közé sem.
Nagyon nagy baj és nagyon elszomorító ez.
Ma hazánkban minden harmadik embertársunk küzd olyan problémával, aminek a könnyítéshez a szociális munka elengedhetetlen.
Nekem, egykori árvaként, nem kell nagyon messze mennem, a gyermekvédelemben eltöltött negyed évszázad alatt sok mindent láttam, átéltem, leginkább rendszer-anomáliákat, mégis mindig volt a szociális ellátórendszerben legalább egy olyan szereplő, szociális munkás, aki tanácsával, közreműködésével, tudott segíteni ha baj volt.
Ezek a segítségnyújtások aztán előrevittek, mindig egy picit előre…érettségiig, diplomáig, nyelvvizsgákig.
Nem árulok el nagy titkot azzal, ha leírom, 3 olyan társadalmi téma van az életemben ami szívügy, a szívügyem…az állatvédelem mellett, a gyermekvédelem, valamint a koraszülöttek mentése, (lévén én is alig maradtam életben, koraszülöttként jöttem a világra.)
Habár a szociális munka klasszikus értelmezése alapján az állatvédelem nem szociális munka, számomra nincs állatvédelem szociális érzékenység, szociális munka nélkül, mindez fordítva is igaz.
Ezen a napon (is), ha tehetjük, segítsünk olyan civil szervezeteknek, akik kiszolgáltatott embertársaink megsegítésére tették fel életüket, valamint erősítsük meg lelkünkben a gondolatiságát annak, hogy soha ne menjünk el segítségnyújtás nélkül rászorulók mellett, legyünk mi is szociális munkásai a társadalmi életnek.
Mert most te vagy erős és ő gyenge…
A holnap azonban bármit hozhat….bárkinek!
Isten áldását kérem a szociális munkásokra, akik 21. századi tanítványok, Krisztus tanítványai, hírnökei a jónak, a könyörületnek, az irgalomnak.
